Beszámoló a D-vitamin-konszenzus orvosi konferenciáról

Hogyan adagoljuk a D-vitamint? Mekkora mennyiségtől lehet már veszélyes?

Optimális esetben a vérben a D-vitamin szintjének el kellene érnie a 75 nmol/l (30 ng / ml) értéket.

Hiánytünetek 50 nmol/l (20 ng/ml) alatti értékek esetén jelentkeznek, míg a toxikus tünetek csak 230 nmol/l (90 ng/ml) felett jelentkezhetnek, biztosan toxikus hatás pedig csak 300 nmol/l (150 ng / ml) vérszint felett tapasztalható.

De vajon mennyi D-vitamint is kellene ehhez beszedni?

Ha valaki 5 hónapon keresztül mindennap legalább 10 000 NE (D-drops-ból 25 csepp! – a szerző megjegyzése) D-vitamint fogyaszt, akkor a toxikus tünetek megjelenhetnek. 

Ahhoz viszont, hogy biztosan megjelenjen a toxicitás, 5 hónapon keresztül mindennap legalább 75 000 NE D-vitamin bevitelére lenne szüksége. (Ez D-drops cseppekből 188 cseppet jelentene naponta! – a szerző megjegyzése).

Mindezek figyelembe vételével biztosak lehetünk abban, hogy bátran adagolhatjuk a D-vitamint lényegesen nagyobb dózisokban is egészségi állapotunknak megfelelően.

Vitamin vagy hormon?

A D-vitamin aktív formája a D-hormon, ezért nem meglepő, hogy a hormonérzékelő receptorokon keresztül szinte mindenhol kifejti élettani hatását.

Fontos a megfelelő D-vitamin-ellátás a terhesség alatt, melyegyértelműen csökkenti a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát.

Szükséges adagolni D-vitamint a már kialakult 2-es típusú diabéteszben és PCOS-ban is, mert a D-vitamin javítja a menstruációs ciklus szabályosságát és a teherbeesés esélyét is. 

Férfiaknál pedig javítja az androgén hormon termelődését és a spermiumok minőségét is.

Kevesebb törés, jobb izomerő

Idősebbeknél különösen nagy gondot kell fordítani a D-vitamin-pótlásra, mert 75 nmol/l vérszint tartásával a csigolyatörések kivételével minden törés gyakorisága csökkenthető.

E mellett a D-vitamin javítja az izomerőt különösen térd- és csípőtájékon, így a csonthatás + izomhatás együtt érvényesül, ehhez azonban 65 év fölött minimum napi 2000 NE D-vitaminra van szükség.

D-vitamin – jó szívvel

Császár professzor (Honvéd Kórház II. Belosztály) a D-vitamin és a kardio-vascularis betegségek kapcsolatát elemezte. Elmondta, hogy az elmúlt 10 évben vizsgált és kezelt 32 181 beteg tapasztalatait leszűrve összefüggés van:

• a D-vitamin-hiány és a magas vérnyomás,
• a D-vitamin-hiány és a szívinfarktus,
• a D-vitamin-hiány és a stroke gyakorisága között is.

Természetesen ezen betegségek kialakulásáért nem csak a D-vitamin-hiány tehető felelőssé.

Bőrbetegségek és a D-vitamin

Dr. Wikonkál Norbert (SE Bőrgyógyászati Klinika) elmondta, hogy psoriasis, a vitiligo, a Sjögren szindróma és SLE esetén a betegeknek egész éven át D-vitamin-kiegészítésre van szükségük.

Autoimmun betegségek és a D-vitamin-hiány

Dr. Kiss Emese is alátámasztotta, hogy a D-vitamin-hiány provokáló tényező az autoimmun betegségekesetén. Kiemelte a reumatid arthritis, az SLE és a sclerosis multiplexkórképeket, melyek gyakorisága megfelelő D-vitamin-ellátottság esetén 40%-kal csökkenthető lenne.

A gyermekkori D-vitamin-ellátás hatása a fiatalkori diabéteszre

Prof. dr. Szabó András (SE II. sz. Gyermekklinika) beszámolójából kiderült, hogy az 1-18 éves gyermekeknek csupán 22%-a rendelkezik optimális D-vitamin-ellátottsággal. 5%-uk esetében ez extrém alacsony volt, aminek következtében jelenleg 10 000 gyereket veszélyeztet potenciálisan az 1-es típusú (fiatalkori) diabétesz.

Agyfejlődés és a D-vitamin

A D-vitamin neurológiai vonatkozásában elhangzott, hogy alapvető szerepet játszik az agy fejlődésében. Egyértelmű az összefüggés a:

• D-vitamin-hiány és a Parkinson kór,
• D-vitamin-hiány és az időskori szellemi leépülés (demencia),
• D-vitamin-hiány és a depresszió,
• D-vitamin-hiány és a skizofrénia között is.

Tekintettel arra, hogy idős korban még inkább jellemző a D-vitamin-hiány, és nagyobb dózisok szükségesek a megfelelő ellátáshoz, különösen nagy figyelmet kell fordítanunk az idősebbek D-vitamin-pótlására.

Daganatok és a D-vitamin

A konferencián kiemelték, hogy a D-vitamin-adagolás fontos szerepet játszik különösen az emlő-, a gyomor-, a bélrendszer- és a prosztatarák megelőzésében, illetve a kezelést követően a betegség kiújulási kockázatának csökkentésében.

A D-vitamin-pótlás népegészségügyi jelentősége és gazdasági hatásai

Az utolsó előadás nemcsak szakmai szemmel volt különösen elgondolkodtató. Prof. dr. Lakatos Péter a D-vitamin-pótlás népegészségügyi jelentőségéről és gazdasági hatásairól beszélt.

Elmondta, hogy ha amagyar lakosság D-vitamin-szintjét sikerülne tartósan 30-40 ng/ml-re emelni, akkor a csípőtörések 26%-kal, az 1-es típusú diabétesz 78%-kal, a tumorok 35%-kal és az influenzás megbetegedések 95%-kal csökkenhetnének.

Ez évi 250 milliárd Ft megtakarítást jelentene a magyar államnak. Minden D-vitaminra költött 1 dollár pedig 20 dollárt eredményez.

Ne feledjük, a D-vitamin-fogyasztás mindannyiunk számára szükséges, elérhető és megfizethető eszköze lehet az egészségért folytatott harcnak.