A stressz veszélyei

Felgyorsult világunkban a pénz előteremtése központi szerepet kap.

Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb értékké vált az idő. Annak érdekében, hogy minél többet takaríthassunk meg belőle, rengeteg mindent igyekszünk rövid időn belül elvégezni. 

Az állandó rohanás és az idő hajszolása közepette számtalan stresszt kiváltó tényezővel találkozunk. 

Tovább rontja a helyzetet, hogy bármennyire is igyekszünk, egyre csökken az érzelmi feltöltődésünk mértéke és lehetősége, továbbá az állandó stressz hatására szaporodhatnak a testi-lelki és kapcsolati zavarok, betegségek.

A depresszió, az agresszió, az idegesség, az állandósult rosszkedv mind a stressz következményei is lehetnek.

Ennél is rosszabbak talán a fizikai tünetek, nevezetesen a fejfájás, fáradtság, vérnyomás-növekedés és hasonlók.

Hosszútávon az állandó stressz olyan komoly dolgok előidézője lehet, mint például a gyomorfekély, az egyéb emésztőrendszeri betegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a krónikus alvászavar, esetleg a mély depresszió.

A stressz a civilizáció egyik legelterjedtebb problémája, mely a szakértőknek is komoly kihívást jelent – orvosi szakvélemények támasztják alá, hogy a betegségek közel 66 százalékának hátterében a stressz áll.*

Ebből kifolyólag mindenkinek komolyan foglalkoznia kell a témával, hogy megóvhassa magát és szeretteit a veszélyes következményektől.

A stressz valójában a szervezet reakciója egy ingerre: készültségbe helyezkedik valamilyen szokatlan, veszélyes vagy ismeretlen helyzettel, állapottal szemben.

A vészhelyzet érzése miatt feszültség uralkodik el rajtunk, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik, tehát felgyorsul a szívdobogásunk, nő a vérnyomásunk és cselekvési kényszer uralkodik el rajtunk.

Fizikai megjelenésében ez sokszor párosul izzadással, az arc kipirosodásával, kézremegéssel vagy légszomjjal.

Rhodiola rosea mint hatóanyag természetes módon segíthet a stresszcsökkentésben.

Mikortól veszélyes a stressz?

Az, hogy szervezetünk készültséget rendel el és feszült állapotba kerül, alapvetően nem baj és nem is egészségtelen. Ha nem érne minket stressz, gyakorlatilag nem élnénk, hiszen szervezetünket semmi sem késztetné az időszakos „ébredésre” és „riadóra”. 

Akkor csúszik át a számunkra veszélyes zónába, ha ez a megfeszített állapot tartóssá válik, olyannyira, hogy többé már nem a nyugalmi állapotot szakítják meg a stresszhelyzetek, hanem éppen fordítva.

Amikor a stressz állandósul, akkor is jelen van a feszültség, ha a kiváltó ok egyébként már nincs.